Augusztus 18. és 20. között Budapesten, a Magyar Ízek Utcájában kóstolható a Szent István-napi kenyérverseny három győztes terméke.

A magyar pékek idén is igyekeztek méltó módon megemlékezni az államalapítás ünnepéről, ezért innovatív, teljes kiőrlésű és búzakenyér kategóriában hirdettek termékversenyt – írja az MTI. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, hogy a zsűrinek nehéz dolga volt, mivel az alkotók, a pékek egyre nagyobb számban vesznek részt a versenyen.

 Ál­lí­tó­lag ha­tal­mas él­mény a ba­gett után a sörös ke­nyérbe be­le­ha­rapni. Új íz, új forma és csupa egész­ség! Az újon­nan fej­lesz­tett ma­gyar ter­mék máris egy nem­zet­közi ver­se­nyen mé­ret­teti meg magát.

Génsebész és környezetmérnök hallgató is van abban a csapatban, amelyik sörgyári melléktermékek felhasználásával készített zsemlét, és ezzel megnyerte az Agrármarketing Centrum innovációs versenyét, így október 21-22-én képviselheti hazánkat az Ecotrophelia Europe nemzetközi versenyen.

Az áfacsökkentéssel szerzett tapasztalatok nemcsak itthon, de a szomszédos országokban is kedvezők. Jelezte: Romániában évekkel ezelőtt radikálisan csökkentették a sütőipari termékek forgalmiadó-kulcsát, és ez minden érintett szerint hatékony volt.

A kemencét a fűtés mellett elsősorban sütés-főzésre használták. A kenyéren kívül különböző sülteket, tésztákat és süteményeket készítettek benne. Kiválóan lehetett leveseket, főzelékeket főzni a kemencében, de a gyümölcs aszalására is alkalmas volt.
A ház körül adódó szárítási, párolási munkákat is itt végezték. Kendert, tüzelőt szárítottak a félig kihűlt kemencében vagy fonalat pároltak benne.

Kenyérsütés története
A kenyér a magyar ember táplálkozásában évszázadokon keresztül központi helyet foglalt el.

Nem volt a kenyér árában változás – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában egy pékség munkatársa, aki hozzátette, csak a pékáruk és az édességek árai változtak, leginkább azért, mert a liszt ára nem emelkedett, viszont a tojás tovább drágult.

 A jó kenyér kiválasztásához tudni kell, hogyan készül, és hogyan lehet megkülönböztetni a mesterséges adalékanyagoktól duzzadó társaitól. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat.

„A jó kenyérnek azt tartjuk, melly domború, héjja se nem igen lágy, se nem felette kemény; sárga vagy barna, de nem felette égett; nincs elválva a belétől; a béle szívós, és nem morzsálódik; ha a bélét benyomják, ismét felduzzad magától; inkább apró sűrű, mint igen lyukacsos; jó ízű, s még több napok múlva sem savanyú; a tejet felissza, mint a spongia; ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül.”

Ugyan a XIX.

 Az életmódváltás egyik elengedhetetlen feltétele a szénhidrátfogyasztás csökkentése, illetve az egészséges gabonafélék bevezetése. A boltokban kapható, adalékanyagokkal dúsított, olykor  szivacsszerű kenyerek nem felelnek meg egyik kívánalomnak sem, de sebaj:  kezdő háziasszonyként is süthetsz egészséges, finom kenyeret otthon!

Ami régen tizenöt óra volt, az most tizenöt perc

Ha a tartósított, lisztkezelő szerekkel feldobott fehér kenyereket inkább kihagynád új étrendedből, akkor nincs más hátra, mint egy jó recept segítségével kenyeret sütni, a saját konyhádban.

 Az ember által nemesítettgabonanövény, a tritikálé egyesíti a búza és a rozs tulajdonságait. A gazdaságosan, gyengébb talajminőségű területeken termeszthető növény magas terméspotenciállal és ellenállóképességgel bír, így elsősorban a takarmányozásban támaszkodnak rá. Egy kutatás szerint azonban emberi táplálkozásban is nagy jövő várhat a növényre.

A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket - írja közleményében a K&H Bank Zrt.