Ha meguntad a másnapra kiszáradó, íztelen és egészségtelen kenyereket, válaszd a megbízható pékárut! Segítünk eligazodni a kínálatban.

Az élelmiszerboltok polcain található kenyerek többsége nem is hasonlít a hagyományos módon készített társaikra. Sokan még emlékeznek a több mint egy hétig is ízletes, állagát megtartó kenyérre. Az idők során azonban a minél nagyobb haszonra törekvés miatt igencsak megváltozott a gyártási mód. Ezt nemcsak a csökkenő élvezeti értékben tapasztalhatod, de egészségedre is káros lehet a rossz minőségű pékáru.

Nagyra becsült táplálék

A kőkorszaki ember még nem ismerhette a frissen sült kenyér illatát, legfeljebb néhány gabonaszemet ropogtatott el naponta. Időszámításunk előtt 10 000-től kezdett elterjedni a gabonatermesztés, és ezzel együtt a kenyérkészítés szokása. Ekkor a frissen megőrölt búzaszemekből kovásszal kelesztett kenyér készült. Az egyik legtáplálóbb élelmiszernek tartották, nem véletlen, hogy a vallások alapszövegei is gyakran említik. A kenyér megszegésének szertartása pedig azt jelképezte, hogy akik elfogyasztják, mindenben osztozni szeretnének egymással.
Az egyes kultúrákban különböző kenyérfajták terjedtek el: a legtöbb európai országban a búzából sütött változatát ismerik, Észak-Amerikában lett legelőször népszerű a korpát és csírát is tartalmazó, teljes értékű kenyér. A savanykás ízű, tömör, rozsból készült fajtát főként a skandináv országokban és Oroszországban kedvelik. Izraelből származik a pászka, vagyis a kovász nélküli, lapos, ropogós kenyér, míg a lepényszerű csapatit Indiában fogyasztják. Az esszén kenyérnek nevezett élelmiszer kizárólag csíráztatott gabonából készül, kelesztés nélkül, így megőrzi a legértékesebb összetevőket.

Mi történt a kenyérrel?

A valóban jó minőségű és egészséges kenyér titka a hosszas kelesztési eljárás. Ideális esetben ez kovász segítségével történik. Ehhez hagyományosan még élesztőt sem használnak, a liszt és a víz keveréke a levegőben található élesztőgombák segítségével erjedésnek indul, és néhány nap múlva kovászként keverhető a tésztához. A kelesztés során képződő szén-dioxid teszi levegőssé a kenyeret.
Ennél egy lépéssel gyorsabb megoldás az élesztő használata, így nincs szükség arra, hogy napokkal korábban előkészüljenek a sütéshez. A langyos vízben, esetleg kevés cukor hozzáadásával megfuttatott élesztő, vagy az ezt helyettesítő élesztőpor kerül a liszthez. Egy változat szerint dagasztás nélkül, egy éjszakán át pihentetve kel meg a tészta, míg a gyakoribb módszer az alapos dagasztás és az ezt követő 30-40 perces kelesztési idő. Mindegyik esetben szükségtelen egyéb, egészségre esetleg káros összetevő hozzáadása a tésztához, enélkül is sokáig eltartható, kellemes ízű, könnyen szeletelhető kenyér lesz az eredmény.
Az egyre több élelmiszer gyártásának igénye miatt a ma kapható kenyerek többségét sütőpor, lisztkezelő- és tartósítószer felhasználásával készítik. Nem a kelesztésnek köszönhető a nagy térfogatú kenyér, hanem a mesterséges adalékanyagoknak. Kisebb mennyiségben ezek ugyan nem jelentenek veszélyt, ám gyakori és hosszú távú fogyasztásuk felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, és allergiás panaszokat is okozhat. Ráadásul ezek a pékáruk legfeljebb ránézésre étvágygerjesztőek: gyorsan kiszáradnak, fogyasztásuk után nem sokkal az éhségérzet újból feltámad, hiszen kevés tápanyagot tartalmaznak.

Döntés a polcok előtt

Nem kell beletörődnöd, hogy csekély tápanyagtartalmú, élvezhetetlen kenyér kerüljön az asztalodra. Kis körültekintéssel a pékségek és a nagyobb bolthálózatok polcán is találkozhatsz egészséges, jóízű kenyérrel – igaz, valamivel magasabb áron.
A legtöbb adalékanyagot az előre csomagolt, szeletelt, tartós kenyerek rejtik. Ezeket lehetőleg kerüld. A csomagolás nélküli termékek címkéjén nem kötelező feltüntetni az összes felhasznált anyagot, azonban így is megállapíthatod, milyen minőséggel állsz szemben. Ha viszonylag nagy térfogatú, mégis könnyű a kenyér, biztos lehetsz benne, hogy gyors eljárással, adalékanyagok felhasználásával készült. Többnyire fehér lisztet tartalmaz, melynek fogyasztásával növekszik az esélyed a diabéteszre, elhízásra. A teljes őrlésűnek gondolt kenyérnek ne bízz a látványban! A barna szín nem biztosíték: csak akkor remélheted, hogy a kenyér a gabona összes értékes alkotórészét is tartalmazza, ha kicsi, tömör állagú, nehezebb, mint a világos színű társai. Ellenkező esetben valószínűleg maláta hozzáadásával színezték.
Szerencsére egyre gyakrabban találkozhatsz kovásszal készült kenyérrel, erről rendszerint a címke is tájékoztat. Ha Candida-túlszaporulattal küzdesz, mindenképp az élesztőmentes változat mellett dönts! Gluténérzékenység esetén a rizs- vagy kukoricalisztből készült pékáru a megoldás, míg ha magas vérnyomással küzdesz, a sómentes kenyeret is megtalálod a nagyobb áruházakban vagy bioboltokban. Legbiztosabb és legegészségesebb módszer, ha magad sütöd a kenyered. Ehhez már elfogadható áron gépet is vásárolhatsz, de a tűzhelyed sütőjében is készíthetsz kovásszal vagy élesztővel dagasztott, a hagyományos eljárást alkalmazó péksüteményt. Recepteket az interneten vagy gasztronómiai magazinokban bőségesen találsz.

http://www.otvenentul.hu/egeszseg/71148