A kenyér alapélelmiszereink közé tartozik, de az utóbbi években sokféle, egymásnak akár ellentmondó vélemények is terjengnek róla. Együk, vagy ne együk, miért jobb a teljes kiőrlésű, mint a fehér kenyér? Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

Úton az egészséges táplálkozás felé

Az elmúlt években egyre több kutatás bebizonyította, hogy a finomított alapanyagok és élelmiszerek fogyasztása hosszú távon káros hatással van egészségünkre. Szerencsére egyre többen ismerik fel ezt a problémát az élelmiszeripar szereplői közül is, így egyre-másra olyan termékekkel jelennek meg, melyek a teljes értékű, egészségesebb táplálkozást képviselik. Ez a változás a kenyérfélék és a péksütemények piacán is megfigyelhető, a teljes kiőrlésű élelmiszerek száma folyamatosan növekszik, és egyre több helyen is elérhetőek már. Ennek ellenére mégis sok kétely és kérdés merül fel a fogyasztóban, jogosan. Miért lenne jobb a teljes kiőrlésű, mint a fehér kenyér, miért van jobb hatással egészségünkre? Lássuk a leggyakoribb kételyeket, melyek megválaszolása talán sikerül eloszlatni a bizalmatlanságot.

Miből áll a fehér kenyér?

A fehér kenyér főként fehér finomított búzalisztből készül. A finomítás során a gabona héja és csírája nem kerül a lisztbe, így a gabonában lévő vitaminok és ásványi anyagok sem, melyek egészségünk szempontjából meghatározóak. A fehér kenyér így főként szénhidrátot és fehérjét tartalmaz, valamint állományjavítót, lisztjavítót és térfogatnövelő szereket, hogy kellően nagy, puha és fehér legyen. Mivel a fehér kenyér túl sok tápanyagot nem tartalmaz, és a szerkezete is szellős, szivacsos, így jóval nagyobb mennyiséget szükséges elfogyasztani belőle, mint egy teljes értékű kenyér esetében.

Mi a különbség a fehér és a barna kenyér között?

A valóban barna kenyér attól kapja barna színét, hogy a gabonát, amelyből a liszt készül, nem fosztják meg héjától és csírájától, így a benne található értékes tápanyagoktól sem. De azért érdemes résen lennünk, mert sokszor karamellel színezett fehér kenyeret vásárolunk barna kenyér gyanánt, attól kicsit magasabb áron. A valódi barna kenyérnek a súlya is nagyobb, így ha vásárláskor túl könnyűnek éreznénk a kenyeret, akkor biztosan a színezett formával van dolgunk. Mindig olvassuk el a termék címkéjét, ha nincs rajta, inkább ne vegyük meg!

A teljes kiőrlésű kenyér miért jótékony hatású?

A teljes kiőrlésű kenyér a teljes gabonaszem felhasználásával készül, így tartalmazza annak minden értékes anyagát, így az élelmi rostokat, a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, melyek támogatják egészségünket. Segítik emésztésünket, csökkentik a koleszterinszintet, jótékonyan hatnak az izomműködésre és az anyagcserére is. Sok esetben tartalmazza az egész gabonaszemet is, valamint egyéb olajos magvakat is, melyek szintén hasznosak szervezetünknek. Egészségünk szempontjából a bio teljes kiőrlésű kenyér a legjobb választás, melynek elkészítése során bioalapanyagokat használnak.

Mi a különbség a rozsos és a rozskenyér között?

Akkor hívják a kenyeret rozskenyérnek, ha a tésztájában a rozsliszt aránya meghaladja a 40 %-ot. Ha 15 és 40% között van a rozsliszt aránya, akkor beszélünk rozsos kenyérről. Előbbinek a nagyobb súlya is jelzi a nagyobb rozsliszt tartalmat.

Hizlal vagy sem?

Attól függ, melyik fajtáját esszük! A teljes kiőrlésű kenyér ugyanis nem hízlal. Mivel tápanyagokban gazdag, így jóval kevesebbet kell megennünk belőle, ráadásul szervezetünk szinte teljes egészében hasznosítani tudja. Mindez a tápértékekben igencsak szegény fehér kenyérről egyáltalán nem mondható el, mely ráadásul sok egyéb más anyagot is tartalmaz, amire viszont nincs szükségünk. Ne a kenyér fogyasztásáról mondjunk le, mely fontos élelmiszer étkezésünkben, inkább válasszuk meg, milyen fajtát eszünk belőle!

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/kerdesek_a_kenyerfogyasztasrol/20130130130842&utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=www&utm_campaign=hirkereso_20130202